Karácsony délutánján Lázár Ervin sajátn novelláit olvasta fel a Kossuth Rádióban..A Tolvajt...aki nem más mint egy kis angyal...akinek épp a máktörő mozsárra volt szüksége/?/ aztán egy másikat a Rácpácegresi kovácsról, aki az ördög lovát patkolta, s máig is hallik dobogása a föld alatt...
De hisz Ervin már egy éve halott.
A felvétel, mint később kiderült 1976-os volt..Ahogy hallgattam a karácsonydélutáni csöndben, eszembe jutott egy június, amikor a Tud. Akadémia óvodájában együtt ült gyerekek körében ,velem, néhány kolléganőmmel, aki hitetlenkedve fogadtak a hírt,. hogy elhozom Lázár Ervint.."iró-olvasó találkozóra"délután 4-re..
A Liteából könyveket is hozattam Bab Berci kalandjait, a Négyszögletű kerek erdőt, a Hétfejű tündért...hátha vesz egy-egy szülő s dedikáltaja a könyvet gyermekének.
Először Gyurkovicsnak mondta, hogy meghívom Lázár Ervint az óvódába. Tibor hitetlenkedve mondta, hogy nem jön el. De eljön, megigérte nekem.
De hát mosdatlan... még mást is mondott Tibor Ervinre, akivel persze ősrégi barátságban volt, még Pécs hozta Őket össze, az együtt ivások , vacsorák, iró olvasó találkozók,nők...akik Ervinért mindent megtettek, ki így ki úgy...
Lázár Ervin csak annyit kért, hogy menjek érte, s utána már nem fontos visszatalál a városba.
Hol van óvoda és biztos, hogy várják-e,
Aznap összeesküdött ellenem a forgalom, az Erzsébet hídon lépésben mentem kispolszkival, a Lónyai utca egyirányú, talán útépítés is volt.. a címet tudom, de mintha valami mégis téves lenne...Megvan a kaputelefon, csöng Vathy Zsuzsa a feleség veszi fel...Küldöm Ervint..Jön Ervin vakító fehér ingben nagy pocakkal, göndör szakálla vagy inkább több napos borostája fényes , illatos...Kicsit megilletődött, amikor a kispolszkiba bepréseli magát...Mondom, hogy sokan ültek már ebben, fontos emberek : Bertha Bulcsú egy fagyos februári esten amikor a Művészeti Akadémiai ült össze a Selyemfonóban , amikor Károlyi Amyt vittem ode, de visszafelé már Csernuss Mariannal jött, meg ült benne Gyurkovics is.
Visszafelé a forgalom még inkább lelassult...Megvárnak a gyerekek? aggódott ..Igen mondtam én, de én is aggódtam belül, hogy csalódást okozok majd a késéssel.
Megérkeztünk,júniusi nyári meleg,egy kerti asztalon cseresznye tálban...Lázár Ervin abból szedeget...s közben megilletődve nézi a gyerekeket. Mit akarnak ezek Tőle? Ott ül egy vöröshajú copfos lány Ruby..szeplős, igen bátor,azonnal kérdez...Fénykép is készül Róla, ahogy Ervinnel beszél.. minden spontán zajlik, nem kell forgatókönyv.Szülők távolabb állva néznek..Én is kérdezek keresetlen szavakkal, s ugyankkor biztosítom, hogy mennyire szeretjük, ismerjük írásait- pedg ez nem így van--óvódai irodalmi anyagunkban alig van Lázár Ervin írás- csak én hangolódtam rá egy ideje..Olvastam a Négyszögletű kerek erdő történeteit 6 éveseknek, akik szó szerint hahotáztak a fanyar humorú történeteken. Ilyenkor szólalt meg Peti ,Dorci, hogy ők már ismerik ,otthon hallották.
Lázár Ervin
vallomást tesz ..honnan jönnek a gondolatok, van-e segítője, aki ötletet ad..mióta ír. miért rejtőzik el a gyermekirodalomban, beszéll gyerekeiről,terveiről /Itt jegyzem meg sokkal később egy másik napon azt mondta, hogy megírja Kálvinista Lajos néven a felnőtteknek szóló üzeneteit/.
Egy sápadthangú kislány-már iskolás, aki a hírre bejött az óvódába- önként jelentkezik, hogy mondani szeretne valamit...folyamatosan belekezd a Maminti a zöldszemű tündér mesébe...figyelem Ervint .Tudom, hogy ki Maminti...és tudom, hogy ki az a kislány, aki szívében hordja az egész világot... de ez egy másik történet.
A nagyravágyó fekete rigóról beszélnek a gyerekek...meg a fába szorult hernyóról..és Dömdödömről.Oldott hangulatban dedikálni kezd Lázár Ervin...Nézem a cseresznyéstálat...előre aggódtam, hogy mivel kínáljuk meg ha ott lesz, ha szomjas lesz..mindent elhárít, pedig az asztalra más is kerül..
Lázár Ervin minden segítséget elhárítva kilép a kapun a Füge utcán ballag le a Város felé, ismeri ezt a tájat, mondja cinkosan..feketerigók füttye kiséri.
/A sápadthangú kislány: Beatrix egy hete járt benn csoporttársaival látogatóban az óvódában, 17-ed magával, mind gimnazisták már,vidám fiatalok...emlékezni jöttek, és Ervin is és az a tíz évvel ezelőtti délután is benne volt az emlékezésben.. /